Befektetéselemzés

A statisztikák szerint a magyar emberek sokat dolgoznak, megérdemlik hát, hogy a megkeresett pénzük jól fialjon. A rövid- és a hosszútávú előnyöket kombinálva, a lehetséges kockázatokat mérlegre téve döntünk, hogy mibe fektessük pénzünket? Az egyik lehetséges válasz: a hőszigetelés.

 Rövidtávú előnyök
A hőszigeteléssel gyakran olyan előnyöket is élvezünk, melyek nem tudatosulnak azonnal. A gyengén szigetelt falak belső felületi hőmérséklete nagyon alacsony, télen rossz esetben a 12-13 fokot sem haladja meg. Az emberi test hővesztesége viszont függ a környezet hőmérsékletétől: a hőleadás fokozott lesz a nagyon hideg felületek irányában. Ezt mi úgy érezzük, mintha “húznának” az ablakok, falak. A meleg, belső falak irányában viszont kisebb lesz a hőveszteségünk, és az asszimmetria miatt nem fogjuk magunkat komfortosan érezni. Ezt a hibát plusz fűtéssel tudjuk javítani, mert ezáltal a fal hőmérséklete megemelkedik, de ez a költségeket is jelentősen emeli. Hőszigetelés után viszont melegebbek lesznek a falak, vagyis javuló komfortérzet mellett is csökken a többlet energia veszteség.

A rövidtávú előny: kellemes klíma
A befektetéseknél azonban elsősorban a pénzügyi előnyöket tekintjük. Hogyan alakul ez a hőszigetelés esetében?

Középtávú előnyök
A hőszigetelőanyag-gyártóktól gyakran kérdezik, hogy egy utólagos hőszigetelés mikor térül meg? A kérdésre sokféle válasz létezik, attól függően, hogy mit, mikor és hogyan hőszigetelünk; az energiaár várható változásától kezdve a kamatlábakig bezárólag sok tényező befolyásolja. A helyes választ azonban nem az évek számának mind pontosabb megjelölésénél kell keresni. A legtöbb építési, felújítási munkánál ez a kérdés fel sem merül. Mikor térül meg az épület külső-belső festése? A járólapok kicserélése? Vagy a parketta csiszolása, lakkozása? Egyik sem energiamegtakarító felújítás, nem fognak a kiadásaink tőle csökkenni, mégis, néha rászánjuk magunkat. A célunk ilyenkor az, hogy esztétikusabb, lakhatóbb lakásban éljünk, és a „megtérülést”, a hozamot a kellemesebb környezet jelenti.

Vagy mikor térül meg egy tetőtérbeépítés? Nem lassan, az évek sora alatt, hanem akkor, mikor a házat eladják, hiszen a jelentős lakóterület növekedés miatt jobb áron lehet eladni az ingatlant. Az értékesítés és a kivitelezés között eltelt években pedig a kényelmesebb lakhatást szolgálja a befektetett összeg.

Hasonlóképpen vagyunk az utólagos hőszigeteléssel is. Ma már érték növelő tényező az, ha a ház kis energiaigényű, gazdaságosan „működtethető”, télen-nyáron jó klímájú lakás. Ezt a többletértéket a lakás eladásakor lehet érvényesíteni, de a beruházás addig is a lakók jobb életkörülményeit is szolgálja.

Az utólagos hőszigetelés ultravékony hőszigetelő alkalmazásával majdnem  azonos egy homlokzatfestéssel. A fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje mellett ez az a beruházás, ami pénzt is hoz, nem csak visz. Olyan, mint egy tartósan lekötött betét a bankban. Hozzá nem tudunk nyúlni – mert a falról már nem vehetjük le , de tudjuk, hogy a miénk, és egyszer visszakapjuk. Addig is azonban a tőke kamatozik, és ezt a kamatot szabadon használhatjuk fel céljainkra. Ez a kamat a hőszigetelés esetében is a bankszámlánkon jelentkezik, csak nem, mint kamatjóváírás, hanem mint ki nem vett betét. Az alacsonyabb energiaigény miatt jelentősen – akár 40-80 %-al is – lehet csökkenteni a fűtésre-hűtésre fordított pénz mennyiségét. Az épület minden részén gazdaságosan lehet az utólagos hőszigetelést elvégezni. A hőszigetelésre fordított pénz pedig nem „vész el”, az megmarad az a tulajdonos birtokában. A jelenlegi banki kamatok mellet pedig egyenesen nincs jobb biztonságos befektetés, mint a hőszigetelés.

És még egy apró észrevétel: bankcsődöt már láttunk, de a ház faláról talán nem lopják le a hőszigetelést…

Középtávú előny: jól kamatozó befektetés

Hosszútávú előnyök

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem a környezeti veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakaríthatott fűtési-hűtési energia egyszersmind kevesebb fosszilis energiahordozó elégetését is jelenti, így a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás is kisebb lesz.
A felelősségteljes, divatos szóval környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.

Ha általában a környezetvédelemről beszélünk, sokszor nem is gondolunk rá, hogy e témakörbe az egészséges, komfortos lakókörnyezet is beletartozik. Az épületek külső határoló szerkezeteinek hővédelme, hőszigetelése teszi lehetővé azt, hogy az éves hőingadozás széles intervalluma (ami -25 és +35°C között akár 60 fok is lehet) ellenére egy lakószoba belső hőmérséklete állandóan 20 és 25°C között legyen. Ennek legegyszerűbb egyszeri befektetése a megfelelően méretezett és kivitelezett hőszigetelés. Sokkal energiaigényesebb és ezért drágább a klímaberendezések használata, nem is beszélve arról, hogy lakótérben a gépi szellőzés a beltéri párásság nagyfokú elvonása miatt nem is igazán egészséges. Nagyon fontos, a hőszigeteléssel összefüggő egészségi kérdés a páralecsapódás kérdése. Azokon a helyeken, ahol a hőszigetelés nem kielégítő (pl. hőhidak), a lokálisan kicsapódó pára penészgombák és más, az emberi egészségre ártalmas organizmusok telepszenek meg, asztmatikus, allergikus panaszokat okozva az arra érzékenyeknek.

Hosszútávú előny: megőrzi környezetünket a jövő generáció számára

És ezután fel kell tenni a kérdést: a hőszigetelés, mint befektetés milyen kockázattal jár?
Egy esetben nem térül meg a befektetésünk: ha a kamatok ugrásszerű emelkedése mellett az energiaárak radikális esni kezdenének, de ettől a megtérülési perióduson belül (néhány év) nem kell tartanunk.