Nanotechnológia építőipari alkalmazása

Bevetető gondolatok a nanotechnológiáról
A nanoméretű anyagokat, más anyagnak kell tekinteni, mint a hétköznapi életünkben alkalmazott makroméretűeket. Az ilyen kisméretű anyagszerkezetekre elsősorban az jellemző, hogy a fajlagos felületük sokkal nagyobb, mint tömbi formában. Fő jellegzetességük, hogy az anyagok méretének csökkenésével, igen jelentősen növekszik a kémiai reakcióképességük és a mechanikai tulajdonságuk, valamint új tulajdonságok jelennek meg. Mára a "nano" szó egy márkává nőtte ki magát a köztudatban, így a „nano" kifejezést arra is használják, hogy kiemeljék a termékek nem mindennapos tulajdonságát.

Hőátbocsátási tényező

Számítás módja az MSZ EN ISO 6946:1999 szabvány szerint egy egyszerű B30-as téglafal esetén , szigetelés nélkül, majd az ultravékony hőszigetelő alkalmazásával.

Előírások az épületenergetikában

Vannak, akik szerint a mind szigorúbb hőszigetelési előírások már túl is vannak az értelmes határon. Mások viszont rámutatnak arra, hogy még mindig a környező országok után kullogunk. Szeretnénk pontosan belőni épületeink energiafogyasztását, de a tervezőnek mozgó célra kell lőnie a folyamatosan változó határértékek miatt.

Befektetéselemzés

A statisztikák szerint a magyar emberek sokat dolgoznak, megérdemlik hát, hogy a megkeresett pénzük jól fialjon. A rövid- és a hosszútávú előnyöket kombinálva, a lehetséges kockázatokat mérlegre téve döntünk, hogy mibe fektessük pénzünket? Az egyik lehetséges válasz: a hőszigetelés.

A kerámia hőszigetelő bevonatok kapcsán rendszeresen felmerülő kérdések

A kerámia hőszigetelő bevonatok kapcsán rendszeresen felmerülő kérdés, hogy azok fizikai és egyéb tulajdonságai (hőszigetelő képesség, élettartam, stb.) hogyan hasonlíthatók össze a hagyományos hőszigetelő anyagok (az üveggyapot, a kőzetgyapot, vagy például a szilikát hőszigetelő anyagok) jellemzőivel. Az alábbiakban e kérdéskört járjuk körbe.
 
Hogyan működnek a hagyományos hőszigetelő anyagok?